LAUS PANNONIAE - PANNÓNIA DICSÉRETE – KÖLTŐK, FORDÍTÓK, SZERKESZTŐK XIII. NEMZETKÖZI TALÁLKOZÓJA

PAKSI SZERZŐK A MEGHÍVOTTAK KÖZÖTT

Keszthelyen a Helikon Kastélymúzeumban 2013. május 31-én és jún. 1-jén került megrendezésre a Laus Pannoniae - Pannonia dicsérete - költők, fordítók, szerkesztők XIII. nemzetközi találkozója, melynek központi témája az életminőség (Quality of life). volt. A nemrégiben elhunyt orvos, pszichológus, Kopp Mária emlékére rendezett tanácskozás Balog Zoltán és dr. Fazekas Sándor miniszterek fővédnöksége, valamint dr. Andrásfalvy Bertalan és Albert Gábor szakmai elnöksége mellett zajlott.

A Balaton Akadémia ezúttal a természeti környezetünk, táplálkozásunk, népegészség és iskolaügyünk, kultúránk és művészeti életünk témakörökben tartott tanácskozást.

Dr. Szijártó István, a Balaton Akadémia elnöke a Janus Pannonius-vers elhangzása utáni megnyitója mottójául egy Szolzsenyicin idézetet választott: „Az ország életképességének és kultúrája elevenségének kulcsa, a vidék… A gyógyulásnak alulról kell kezdődnie.” Miután rövid áttekintést adott a Balaton Akadémia több mint két évtizedes munkájáról, jelentős eseményeiről, valamint az akadémiához sok szálon kapcsolódó Százak Tanácsának küldetéséről, a jelen konferencia központi témájának fontosságára utalt. Ezt követően dr. Andrásfalvy Bertalan néprajztudós, egyetemi tanár előadása következett, aki a vidék szerepének megnövelését szorgalmazta. Dr. Csizmadia László a Civil Összefogás Fórum elnöke a civil közösségeket összetartó erőről, a globalizációról, a magyar gazdasági válság helyi kezeléséről tartott előadást.

A hozzászólások után dr. Bardócz Zsuzsa egyetemi tanár, a MTA doktora élelmiszer gazdaságunkról, a nagyvárosok légszennyezettségéről, a talajszennyezésről, az állattenyésztés helyzetéről, a szintetikus anyagok használatáról, az élelmiszerek egészégre gyakorolt hatásáról közölt megdöbbentő adatokat, majd vázolta a kiutat teremtő lehetőségeket is. Dr. Merkei Attila (Keszthelyi Akadémia Alapítványa) a vidék helyzetéről, a vidéki létformáról, az életminőség javításáról, a gyakorlatorientált szakképzési kurzusok fontosságáról tartott összefoglalót. Őt követte dr. Kiss Zoltán a Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetője, aki beszélt többek között az elöregedő népességről, a növekvő vidéki munkanélküliségről, a demográfiai helyzetről, a migrációról, az apró falvak kritikus helyzetéről, valamint a nemzeti vidékfejlesztési stratégiáról, melynek egyik sarkalatos pontja a szakszerű, diverzifikált multifunkcionális mezőgazdaság kialakítása. Dr. Galgóczy Gábor főorvos, a KÉSZ elnöke előadásának központjában az egészségfejlesztés állt. Az orvoslás három fő elemeként a gyógyító ellátást, a prevenciót és az egészségfejlesztést említette, mely utóbbinak célterületeire is kitért. A gyógyászati segédeszközökről, az egészségügy pazarlásairól az orvos-beteg találkozások számadatairól, a prevenció hiányosságairól szóló előadásában Hornyák László közgazdász, igazgató arra is kitért, hogy rövidesen átfogó jellegű szűrőprogramok indulnak. Dr. Mogyorósi András főorvos, főosztályvezető (Emberi Erőforrások Minisztériuma) az elkövetkező időszak fontos feladatait ismertette. Például a transz-zsírsavak kivezetését, a közétkeztetés javítását, a designer drogok listabővítését, az egészségfejlesztési intézkedések szélesítését, az ivóvízminőség programot, a shengeni katasztrófavédelem kidolgozásának fontosságát, a várólisták csökkentését, a teljesítményvolumen-korlát bizonyos területekről történő kivezetését, valamint a minimumfeltételek megállapítását.

A tanácskozás második részében iskolaügyünkről esett szó, melynek mottója az ismert Platon idézet volt: „A nevelés jó embereket hoz létre, a jó emberek pedig nemesen cselekszenek.” Dr. Koós Ferenc neveléstörténész, ny. gimnáziumi igazgató történeti áttekintést adott az oktatásügyi változásokról, a kultúra kérdéseiről, szenvedélyes hangnemben szólt az iskolák mai helyzetéről. Ezt követően dr. Rosta István tudománytörténész, a Kaposvári Egyetem professzora tartott előadást a nevelés értelméről, helyes céljáról. Hangsúlyozta, hogy a nevelési cél egy eszményi cél - és bármennyire paradoxon -, azért eszményi, mert abszolút értelemben soha el nem érhetjük. Utalt még többek között a mai iskolakultúra állapotára, s a mai magyar iskolaügy helyzetére. Dr. Kováts-Németh Mária egyetemi magántanár, a Selye János Egyetem professzora szintén a nevelés, a neveléstudomány fontosságát hangsúlyozta. A hosszúra nyúló tanácskozás több hozzászólással, kisebb szakmai viták után zárult. A vacsora előtt dr. Szijártó István röviden ismertette a közben érkezett vendégekkel a Balaton Akadémia és a Százak Tanácsa célkitűzéseit, eddigi tevékenységét, a tanácskozás fő témáit, a jelen konferencia eddigi elvi álláspontjait. Balog Zoltán miniszter pohárköszöntőjében megköszönte mindkét szerveződés tagjainak áldozatos, nemzetsegítő munkáját, majd asztali áldást mondott.      

A konferencia második napja az előző nap összefoglalójával kezdődött, majd dr. Somhegyi Annamária főorvos, az Országos Gerincgyógyászati Központ vezetője tartotta meg előadását, melynek központi témája a sport jelentősége, betegségmegelőző hatása volt. Vázolta azt a több évtizedes kutatómunkát, amely megelőzte a mindennapos testnevelés bevezetését, mely 2010-ben került a kormányprogramba. Beszélt még az OFI, az OH, a KLIK  tanfelügyeletben és tantárgygondozásban betöltött szerepéről. Őt követte felszólalásával dr. Sallai Éva tanár, a Magyar Katolikus Rádió szerkesztő-riportere, aki többek között a MKR a magyar kulturális életben betöltött szerepéről ejtett szót. Előadásában szólt még a tankönyvkiadás helyzetéről, anomáliáiról, az iskolaügy jelenlegi és eddigi problémáiról, a pedagógus életpálya-modell bevezetésének tárgyi – és anyagi feltételeiről, a médiaoktatás helyett a  médiatudatosság elterjesztésének, valamint a pedagógustekintély visszaállításának fontosságáról. Ozsváth Ferenc ny. tanszékvezető főiskolai tanár hozzászólásában az életre szóló egészséges életmódra helyezte a hangsúlyt a mindennapi testnevelés kapcsán. A képzés problémái miatt a tanárképzés reformját sürgette gyakorlati tapasztalatai alapján. Albert Zsuzsa József Attila-díjas író, költő, irodalomtörténész, szerkesztő-riporter indulatoktól sem mentes hozzászólásában megerősítette Ozsváth Ferenc álláspontját. Dr. Andrasofszky Barna orvos, a Magyar Egészségügyi Társaság alapító elnöke az egészségtan oktatásának múltjáról beszélt, majd Klebelsberg Kuno egészségtanra vonatkozó intézkedéseit méltatta. Utalt Kopp Mária orvos-pszichológus egyik kutatási anyagára is, melynek eredménye azt bizonyítja, hogy a vallásos, családi közösségben élő emberek 10 évvel élnek tovább. Dr. Bardócz Zsuzsa a számítógép alsó tagozaton történő használatának káros hatásairól beszélt, majd Adrásfalvy Bertalan foglalta össze az elhangzottakat. Véleménye szerint mind a földkérdésben, mind az oktatásügyben, mind pedig az egészségügyben a jelenlegi állapotok azt mutatják, mintha elölről kéne kezdeni az egészet. Nagyon súlyos probléma - mint mondotta -, hogy nem születik elég gyerek, aki meg felnőtt és jól képzett, az elhagyja az országot.

A sok hozzászólást indukáló blokk után Albert Gábor József Attila-díjas író, műfordító, szerkesztő Nemzetünk igazi alkotmánya a kultúránk címmel tartott előadást. Beszámolt a Magyar Művészeti Akadémia tevékenységéről, majd beszélt a kultúra céljáról, a közösség kultúrateremtő erejéről, műhelyeiről. Hivatkozott Fekete Gyula S.O.S. Európa! című írására, valamint kifejtette, hogy a közösség teremtette kultúra feladata önmaga fenntartásán túl önmaga túlélése.

A délutáni tanácskozás Acsádi Rozália, paksi író, költő, szerkesztő felszólalásával folytatódott, aki az elhangzott előadásokra reflektálva beszélt a vidéki létforma előnyeiről és nehézségeiről, a pedagóguslétről, a vidékiségről, mint a művészeti tevékenységét befolyásoló és egyben némiképp behatároló tényezőről. Beszámolt arról is, hogy Tolna megye és ezen belül Paks város kiváló színvonalú, változatos és színes kulturális, művészeti kínálatot biztosít folyamatosan az itt élőknek. Ismertette a Babits szülővárosához kötődő két évtizedes múlttal rendelkező irodalmi csoportosulás, a Kézjegy Egyesület célját, tevékenységét, beszélt a most megjelenés előtt álló 19. antológia szerkesztése során szerzett tapasztalatairól. Ezt követően saját irodalmi munkásságát vázolta. Két utolsó könyvének bemutatása után négy eddig publikálatlan, új versét olvasta fel Millefiori, Mintha kihűlne, Az ő hatalma, Valahogy címmel. Ezt követően Albert Zsuzsa szólt az olvasás fontosságáról, a költészetről, a stúdiós-, műsorkészítői-, riporteri munkájáról, az Újholdas nemzedékről, velük ápolt kapcsolatáról, valamint néprajzi gyűjtőmunkájáról. Felolvasását a Szőlőinda vitorlái című könyvéből tartotta, mely válogatott verseit tartalmazza. László-Kovács Gyula paksi költő, író, szerkesztő bevezetője után két legújabb prózakötetét mutatta be, melyek a Duna-parti jegyzetek sorozatának nyitó darabjai. Az arany zsebóra című könyv 2012-ben, míg az Eördögh-falva 2013. májusában jelent meg. Felolvasásra az előző kötetből választotta két írását. Az Életet adó föld című jegyzete Papp Árpád gondolatainak megidézésével zárult, míg  A varjú című írása visszautal egy régi keszthelyi akadémiai rendezvényre, melyen még együtt lehettünk Fekete Gyulával. A Balaton Akadémiának (mely alapítójával, dr. Szijártó Istvánnal 2011-ben megkapta a Magyar Örökség Díjat) 14 év óta tagja és résztvevője Acsádi Rozáliával együtt, az akadémia munkájába az Írók, műfordítók III. nemzetközi konferenciáján kapcsolódtak be 1999-ben.

A rendezvény záróakkordjaként a résztvevők egy közös állásfoglalásra tettek javaslatot, mely üzenet a tervek szerint a törvényhozó testületek elé kerül. A Laus Pannoniae című tanácskozás zárása előtt került sor a Papp Árpád- emlékérem átadására, melyet Szijártó István a József Attila-díjas költőnek, Szabó T. Annának és férjének, a szintén József Attila-díjas írónak, Dragomán Györgynek adott át. Mindketten felolvasással köszönték meg a 2010-ben elhunyt Papp Árpád irodalomtörténészről, a görög irodalom kitűnő fordítójáról elnevezett kitüntetést.  Szabó T. Anna Elhagy című nagy sikerű kötetéből, míg Dragomán György A pusztítás könyve című harminc nyelvre lefordított regényéből olvasott fel részleteket, melynek sikeréről és egyben témájáról így nyilatkozott: „A félelem egy olyan nyelv, amit a világon mindenki beszél.”

A Párizsi Udvarban elfogyasztott közös ebéd után dr. Szijártó István, a Balaton Akadémia elnöke Hamvas Béla alábbi gondolatával zárta le a kétnapos tanácskozást: „A világ helyzete sohasem reménytelen, mert sohasem azokon múlik, akik nem hisznek az életben, hanem azokon, akik hisznek benne."

A több mint ötven főt számláló rangos rendezvényről beszámolót közölt többek között a Keszthelyi Televízió és annak honlapja, Keszthely város hivatalos honlapja, a Balaton Akadémia honlapja, a Százak Tanácsa honlapja, a Könyvmolyz, a Balaton Vehír, a Zöld Balaton, a Keszthely.net portál, a Balatonfüred Magazin, a Balaton Média és Információs Központ, a Monitor Magazin, a Balatoni Civil Szervezetek Szövetségének lapja, a Siópláza Balatoni Portál ( Siófok), a TVN, az MTI, a Zalai Hírlap.

Acsádi Rozália