Vissza
a nyitó oldalra BALATON AKADÉMIA Az
idén 25 éves, „Magyar Örökség”- díjjal kitüntetett BALATON AKADÉMIA jubileumi rendezvénysorozatának
védnökei: Bay
Zoltán, Bánffy György, Borián György, Borsos Miklósné, Czigány Lóránt, Czine
Mihály, Csepinszky Ottó, Csoóri Sándor, Dobos László, Erdélyi Mihály, Erdélyi
Zsuzsanna, Erőss János, Fekete Gyula, Ferencz Éva, Waclaw Felczak, Gorka Lívia,
Gueth Gyula, Habsburg Ottó, Haidekker Olga, Hajdú -Moharos József, Jakabffy
Ernő, Keresztury Dezső, Kovács Magda, László Gyula, Lipp László, Lőrincze
Lajos, Milinkó István, Molnár Tamás, Nagy Gáspár, Nemeskürty István, Németh
Árpád, Papp Árpád, Pozsgay Imre, Püski Sándor, Monika Ringhofer, Rózsás János,
Sáringer Gyula, Szijártó Miklós, Vofkori László, Zákányi Zsolt (Meghívottak
a Balaton Akadémia régi tanárai, végzett diákjai, s a munkánkat támogató
barátaink.) Június
9-10.-én felidéztük a Balaton Akadémia elmúlt 20 évét, melynek első évtizedében
Balatonalmádi-Vörösberényben és Balatonbogláron százötven diákunk szerzett
diplomát, húszan másoddiplomát is, négyszáz felett volt nyilvános tanulmányi
napjaink száma, s három könyvsorozatunkban kiadtunk 172 könyvet.
Küldetésnyilatkozatunk szellemében ezúttal arra a kérdésre kerestük a választ,
hogy Miként segíthetjük nemzeti művelődésünk ügyét? Mit tehetünk Hazánk
felemelkedésért? Andrásfalvy
Bertalan, Náray-Szabó Gábor, Kásler Miklós, Kovács József professzorok,
Somhegyi Annamária főorvos, Sallai Éva, Németh István Péter tanárok, Pálinkás Róbert
igazgató előadásokkal, Csepinszky Béla, Szabó Imre, Pentelényi Tamás, Foltán
László, Várhelyi György, Boros Erika, May Attila hozzászólásokkal tették
tartalmassá ünnepi találkozónkat. Július
22.-i találkozónk témája az emberiség számára nagy kihívást jelentő kérdés: a biodiverzitás
és a génmegőrzés szerepe az élelmiszer ellátás és az élhető környezet
fenntartásában a klímaváltozás idején Az
a megdöbbentő hír járta be tavaly a világot, hogy az elmúlt 20 évben eltűnt a
Földön élő fajok fele, és a fajokon belül megmaradt egyedek száma is
megfeleződött. Sorra tűnnek el környezetünkből a különböző életformák, a
koralloktól az Admirális pillangón át a fehér tigrisig. A pusztulásnak két fő
oka van: az élőlények életterének eltűnése, valamint a levegő, víz és a talaj
elszennyeződése. A hír azért is szomorú, mert a környezeti kihívásokkal
szemben csak a biodiverzitás, az élőlények sokszínűsége nyújthat védelmet. Az
iparosodás, a mezőgazdasági technológiák megváltozása, az elvárosiasodás egyre
nagyobb mértékben korlátozza a növények, állatok mikrobák életterét. Az emberek
elszakadtak a környezettől, és egymástól. Míg a múlt század elején a magyar
mezőgazdasági szakkönyvek több mint 200 kerti növény termesztését tanították,
mára az üzletekben kapható zöldségek vagy gyümölcsök száma alig haladja meg a
húszat. Az ország területén főleg búza, kukorica, napraforgó és repce nő. A
kiskertek is egyre jobban díszkertekké válnak. Sajnálatos módon eltűnt számos
olyan zöldség- és gyümölcsfajta (a gyomokról, mint a búzavirág nem is
beszélve), amely az ország különböző tájain otthonos volt. Megszűnt az ártéri
gazdálkodás, megváltozott az életforma és a gazdálkodás, miközben a
környezetünk folyamatosan szegényedik. Pedig a környezeti kihívásokkal és a klímaváltozással
csak a nagymértékű biológiai- és genetikai változatosság veheti fel a versenyt.
Mindössze néhány, nemzetközi vetőmag cég biztosítja az egész világon a
mezőgazdaság számára vetőmagot, de ezek csak néhány fajtát árulnak és jobb
esetben ezeket próbálják a helyi fajtákkal hibridizálni. Ha ezekkel valami
probléma adódna, az egész világ élelmiszerellátása veszélybe kerülne. Eladásra
csak a vetőmaglistákon megjelenő fajtákat szabad termelni. A túlélés
biztosítására génbankok létrehozása, a még meglévő növény- és állatfajták
begyűjtése, fenntartása az állam elengedhetetlen feladata kell, hogy legyen. Ez
állambiztonsági és stratégiai feladat is. A
konferencia célja, hogy a biodiverzitás kérdése központba kerüljön. A problémák
tudomásul vétele és áttekintése sajnos már nem elegendő. Minden embernek
tudatosan, minden egyes cselekedetével törekednie kell az élővilág, és önmaga
megmentésére. Balaton
Akadémia, 2017. július 22. Keszthely, Helikon Kastélymúzeum Tervezett
program: 9.30- A
vendégek érkezése 10.00-
Köszöntések 10.30-10.45 A
Balaton Akadémia történetéből 10.45-11.00 A
növényi biodiverzitás fontossága – a NÖDIK (Növényi Diverzitási Központ)
feladata: Dr. Baktay Borbála, Igazgató 11.00-11.15 A
tündérkertek szerepe a kárpát-medencei gyümölcsfajták megőrzésében: Dr. Kovács
Gyula, egyetemi tanár 11.15-11.25
Bach szvittek - Philip de Chalendar karmester, cselló művész 11.25-11.35 Kávészünet 11.35-11.50 A
világ fenyő fajainak, biodiverzitásának fenntartása az emberiség számára
(táplálkozási-, gyógyászati és egyéb feladatok): Dr. Debreczy Zsolt és Dr. Nagy
István, egyetemi tanár urak 11.50-12.00 A
Földművelési Minisztérium feladatairól 12.00-12.10 A
jelenlevők kérdései, hozzászólásai 12.10-12.25 elnöki
összefoglaló: dr. Bardócz Zsuzsanna egyetemi tanár szakmai elnök 12.25-12.35
Philippe de Chalendar (cselló) 12.40 a
találkozó zárása. Minden érdeklődőt barátsággal várunk! dr. Szijártó
István, a Balaton Akadémia alapító elnöke +36302378079