BALATON AKADÉMIA

Az idén 25 éves, „Magyar Örökség”- díjjal kitüntetett BALATON AKADÉMIA jubileumi rendezvénysorozatának védnökei:

Bay Zoltán, Bánffy György, Borián György, Borsos Miklósné, Czigány Lóránt, Czine Mihály, Csepinszky Ottó, Csoóri Sándor, Dobos László, Erdélyi Mihály, Erdélyi Zsuzsanna, Erőss János, Fekete Gyula, Ferencz Éva, Waclaw Felczak, Gorka Lívia, Gueth Gyula, Habsburg Ottó, Haidekker Olga, Hajdú -Moharos József, Jakabffy Ernő, Keresztury Dezső, Kovács Magda, László Gyula, Lipp László, Lőrincze Lajos, Milinkó István, Molnár Tamás, Nagy Gáspár, Nemeskürty István, Németh Árpád, Papp Árpád, Pozsgay Imre, Püski Sándor, Monika Ringhofer, Rózsás János, Sáringer Gyula, Szijártó Miklós, Vofkori László, Zákányi Zsolt

(Meghívottak a Balaton Akadémia régi tanárai, végzett diákjai, s a munkánkat támogató barátaink.)

Június 9-10.-én felidéztük a Balaton Akadémia elmúlt 20 évét, melynek első évtizedében Balatonalmádi-Vörösberényben és Balatonbogláron százötven diákunk szerzett diplomát, húszan másoddiplomát is, négyszáz felett volt nyilvános tanulmányi napjaink száma, s három könyvsorozatunkban kiadtunk 172 könyvet. Küldetésnyilatkozatunk szellemében ezúttal arra a kérdésre kerestük a választ, hogy Miként segíthetjük nemzeti művelődésünk ügyét? Mit tehetünk Hazánk felemelkedésért?

Andrásfalvy Bertalan, Náray-Szabó Gábor, Kásler Miklós, Kovács József professzorok, Somhegyi Annamária főorvos, Sallai Éva, Németh István Péter tanárok, Pálinkás Róbert igazgató előadásokkal, Csepinszky Béla, Szabó Imre, Pentelényi Tamás, Foltán László, Várhelyi György, Boros Erika, May Attila hozzászólásokkal tették tartalmassá ünnepi találkozónkat.

Július 22.-i találkozónk témája az emberiség számára nagy kihívást jelentő kérdés: a biodiverzitás és a génmegőrzés szerepe az élelmiszer ellátás és az élhető környezet fenntartásában a klímaváltozás idején

Az a megdöbbentő hír járta be tavaly a világot, hogy az elmúlt 20 évben eltűnt a Földön élő fajok fele, és a fajokon belül megmaradt egyedek száma is megfeleződött. Sorra tűnnek el környezetünkből a különböző életformák, a koralloktól az Admirális pillangón át a fehér tigrisig. A pusztulásnak két fő oka van: az élőlények életterének eltűnése, valamint a levegő, víz és a talaj elszennyeződése. A hír azért is szomorú, mert a környezeti kihívásokkal szemben csak a biodiverzitás, az élőlények sokszínűsége nyújthat védelmet. Az iparosodás, a mezőgazdasági technológiák megváltozása, az elvárosiasodás egyre nagyobb mértékben korlátozza a növények, állatok mikrobák életterét. Az emberek elszakadtak a környezettől, és egymástól. Míg a múlt század elején a magyar mezőgazdasági szakkönyvek több mint 200 kerti növény termesztését tanították, mára az üzletekben kapható zöldségek vagy gyümölcsök száma alig haladja meg a húszat. Az ország területén főleg búza, kukorica, napraforgó és repce nő. A kiskertek is egyre jobban díszkertekké válnak. Sajnálatos módon eltűnt számos olyan zöldség- és gyümölcsfajta (a gyomokról, mint a búzavirág nem is beszélve), amely az ország különböző tájain otthonos volt. Megszűnt az ártéri gazdálkodás, megváltozott az életforma és a gazdálkodás, miközben a környezetünk folyamatosan szegényedik. Pedig a környezeti kihívásokkal és a klímaváltozással csak a nagymértékű biológiai- és genetikai változatosság veheti fel a versenyt. Mindössze néhány, nemzetközi vetőmag cég biztosítja az egész világon a mezőgazdaság számára vetőmagot, de ezek csak néhány fajtát árulnak és jobb esetben ezeket próbálják a helyi fajtákkal hibridizálni. Ha ezekkel valami probléma adódna, az egész világ élelmiszerellátása veszélybe kerülne. Eladásra csak a vetőmaglistákon megjelenő fajtákat szabad termelni. A túlélés biztosítására génbankok létrehozása, a még meglévő növény- és állatfajták begyűjtése, fenntartása az állam elengedhetetlen feladata kell, hogy legyen. Ez állambiztonsági és stratégiai feladat is.

A konferencia célja, hogy a biodiverzitás kérdése központba kerüljön. A problémák tudomásul vétele és áttekintése sajnos már nem elegendő. Minden embernek tudatosan, minden egyes cselekedetével törekednie kell az élővilág, és önmaga megmentésére.

Balaton Akadémia, 2017. július 22. Keszthely, Helikon Kastélymúzeum

Tervezett program:

9.30- A vendégek érkezése

10.00- Köszöntések

10.30-10.45 A Balaton Akadémia történetéből

10.45-11.00 A növényi biodiverzitás fontossága – a NÖDIK (Növényi Diverzitási Központ) feladata: Dr. Baktay Borbála, Igazgató

11.00-11.15 A tündérkertek szerepe a kárpát-medencei gyümölcsfajták megőrzésében: Dr. Kovács Gyula, egyetemi tanár

11.15-11.25 Bach szvittek - Philip de Chalendar karmester, cselló művész

11.25-11.35 Kávészünet

11.35-11.50 A világ fenyő fajainak, biodiverzitásának fenntartása az emberiség számára (táplálkozási-, gyógyászati és egyéb feladatok): Dr. Debreczy Zsolt és Dr. Nagy István, egyetemi tanár urak

11.50-12.00 A Földművelési Minisztérium feladatairól

12.00-12.10 A jelenlevők kérdései, hozzászólásai

12.10-12.25 elnöki összefoglaló: dr. Bardócz Zsuzsanna egyetemi tanár szakmai elnök

12.25-12.35 Philippe de Chalendar (cselló)

12.40 a találkozó zárása.

Minden érdeklődőt barátsággal várunk!

dr. Szijártó István, a Balaton Akadémia alapító elnöke

+36302378079

iszijarto@freemail.hu